Azt hiszem, nem ábrándítjuk ki kedves olvasóinkat - különösen már így a verseny után nem -, ha eláruljuk, hogy mindenféle reális számítás szerint a magyar salakcsapatnak tovább kellett jutnia a debreceni csapat-világbajnoki selejtezőből...
Tovább kellett jutnunk, mert a szovjetek, olaszok, jugoszlávok csapata közül csak az első igazán méltó ellenfele fiainknak. Az olaszok ugyanis már messze nem a régiek, a híres Norro-korszak már a múlté, és csapatunk is hihetetlenül sokat fejlődött. A jugoszláv csapat pedig sohasem jelentett komolyabb ellenzéket.
De térjünk vissza felvonultatott csapatunkhoz. A „Sziráczki-zászlóshajó” mögé felsorakoztatott fiatal generáció (Adorján, Farkas, Hajdú és Oresko mint tartalék) VB-bevetése a salaksporton belül sustorgásokhoz vezetett. Sokan hibás döntésnek vélték a régi „nagy csapat" feláldozását a fiatalok kedvéért. Szerény és mértéktartó véleményem szerint viszont a sport vezetői soha nem döntöttek olyan jól, mint most. Míg a múltban egyre-másra azon sopánkodtunk, hogy nincsen második sorunk, erre a szezonra egy nagyszerű második garnitúra érett be. Hajdú már tavaly megcsillogtatta tehetségét, Adorján pedig az idén szuperformába lendült, és így Perényi Pál edzői tevékenységének köszönhetően az erőviszonyok immár Debrecen és Miskolc között oszlanak meg. Farkas Ferenc, a gyulaiak büszkesége, az egyéni VB krumbachi selejtező futamán a vele eddig közel nem egy súlycsoportban nyilvántartott V. Verner előtt győzött, és ez¬zel a huszárvágással egy szempillantás alatt nemzetközi hírnevet szerzett. Ilyen előzmények után jobb színtén a további fejlődésre egyszerűen elképzelhetetlen, mint egy hazai pályás VB-futam.
A nézőktől sajnos foghíjas debreceni salakarénában csapatunktól először Sziráczki szállt a ringbe. A lélektani bevezető ragyogóan sikerült. Sziráczki könnyedén győzött a négyszeres szovjet bajnok, Kuznyecov ellen. Ezután Hajdú szerzett egy 2. helyet, majd Adorján könnyed győzelmének tapsolt a közönség. Aztán ismét a 19 éves autószerelő, Adorján a 11 éves válogatott múltra visszatekintő ötszörös szovjet bajnoktól, Gorgyejevtől rabolta el a 3 pontot.
Éppen hetedszer nyílt a kapu, amikor Hajdú, Brizzolari, Tomiac és Hlinovszkij iramodott el. Hajdú vadászkutya módjára üldözte-gyötörte Hlinovszkijt. A célkanyarban betömte a lyukat, és elsőként dübörgött át a célvonalon. 24—24 pontos volt a szovjet-magyar állás a 11. futamra. Farkas, Hlinovszkij, Kocuvan, Daltiele szállt csatába. Farkas még a célkanyarban is 50 méterrel vezetett, amikor megragadt a motorja. A szovjet fiú mögött azért így is átvitt két pontot a célvonalon.
Aztán Oresko, a tartalék, könnyedén legyőzte Gorgyejevet. Adorján a 14. futamban Kuznyecovval szemben megszerezte a hiányzó pontot: 33-33-ra egyenlített. Sziráczkin volt a sor. A rajtkanyar-bemenőben még harmadik, a kijövőben már a prímet vitte. Csakhogy Kekec egyedül elcsúszott, és a pályán maradt. A futamot megismételtették, és Hlinovszkij elvette Szíritől az egy pontot. A döntés az utolsó futamra maradt. Sztarosztyin azonban nem habozott: végérvényesítette a szovjet diadalt.
A magyar csapat nagyszerűen szerepelt. A győzelemmel is felérő 2. hely után, igen nagy eséllyel veszi fel a harcot majd Olaszországban a kontinentális középdöntőn a holland, NSZK-s és szovjet csapattal szemben. Az ott kivívandó első, illetve 2. hely már belépőjegy az EB-döntőbe...
Surányi Péter
Megjegyzés küldése
Írd le véleményed a témával kapcsolatban. További kellemes böngészést kíván a speedwaylive.org szerkesztő csapata!