Interjú Török Lászlóval

 Sokan ismerik Török Lászlót, mint startmarshallt vagy mint pályakarbantartót, amint a locsoló kocsival dolgozik a salakmotor pályán.

Mostanában nem lehet hallani róla.

Úgy gondoltam megkeresem, elbeszélgetünk és riportot készítek vele. Az alábbiakban Sebők János riportját olvashatják:

Mi újság – mi van veled – hogy vagy?

- Köszönöm szépen jól vagyok.

Tudom, hogy elköltöztél Debrecenből. Hová költőztél és ott megtaláltad a számításodat? 

- Ez így igaz elköltöztem Debrecenből. Nyugodtabb életmódra vágytunk a családommal, így vidékre mentünk. Megtaláltuk a számításunkat, oly annyira, hogy a gyermekeim vissza nem költöznének a városba.

Hogyan kerültél kapcsolatba a sporttal?

- Gyerekkori szerelem volt. A pálya szomszédságában laktunk, ennek köszönhetően a pályán nőttem fel. Az iskolából képes voltam megszökni, ha meghallottam egy motorhangját.

Későbbiek folyamán felnőtt fejjel elvégeztem a sportbírói képzést. Ezek után Balogh János és Tabaka József megkerestek, hogy igényt tartanának rám a pálya karbantartásánál. Későbbiekben már csak Tabaka József üzemeltette a pályát, akivel hosszú évekig együtt dolgoztunk.

Kipróbáltad te is a salakmotorozást?

- Igen kipróbáltam a salakmotort. Szerettem volna versenyezni, sajnos édesanyám egyedül nevelt két testvéremmel és nem volt rá anyagi lehetőségünk, hogy motorozhassak, aztán a rendszerváltás után minden reményem elszállt.

Az idő előre haladtával startmarshall lettél. Ez hogyan történt?

- A 2000-es évek elején a Hajdú Volán hirdetett sportbírói képzést, melynek sikeres elvégzése után lettem először kanyarbíró. Ekkoriban Balla Lajos bá volt a startmarsall, aki mellett segédbíró lettem. Lajos bá visszavonulása után én vettem át a stafétabotot. Pályafutásom alatt képbe került egy fiatalember, aki nagy érdeklődést mutatott a pályán zajló munkám iránt. Ezt a legényt Kerékgyártó Botondnak hívják. lelkiismeretes munkája, nagy munka bírása miatt ráesett a választásunk, amikor eljött az én időm, hogy leadjam a feladatomat, Őt választottuk utódómnak. Botonddal a mai napig baráti kapcsolatba vagyok, egy-egy verseny után kiértékeljük, megbeszéljük a látottakat.

Megemlítenél pár neves külföldi versenyzőt, akit pályafutásod alatt elstartoltattál?

- Scott Nicholls, Hans Andersen, Armando Castagna, John Screen, Chris Holder, Laguta testvérek, Roman Povazhny, Bohumil Brhel, Antonín Kasper, Rempala testvérek, Thomas Bajerski, Rune Holta, Ryan Sullivan, Slawomir Drabik, Peter Kildemand, Matej Zagar, Martin Vaculik, Kenny Larsen, Jurica Pavlic, Krzysztof Kasprzak, Fredrik Lindgren, Kenneth Bjerre, Vaclav Millik, Andzejs Lebedevs, Joonas Kylmakorpi, Martin Smolinski, Michael Jepsen Jensen, Tomas Jonasson, Kauko Nieminen, Kjasts Puodzuks, Andreas Jonsson, Chris Harris, Christian Hefenbrock, Sehastian Ulamek, Rafal Dobrucki, Josef Franc, Bjarne Pedersen, Peter Ljung, Patryk Dudek és még sorolhatnám.

Emlékszel egyszer régebben egy edzésen én voltam a startszalagnál és Adorján Zoltánt is startoltattam. Ez számomra nagy élmény volt. 

Gondolom neked is voltak emlékezetes pillanataid, élményeid, sztorijaid.

Mondanál te is néhány sztorit?

- Természezesen voltak.

Amikor a küllősúly leszakadt az egyik versenyző motorjáról, különösen „kellemes” élmény volt, amikor hátba vágott. 

A pályát eladta a Hajdú Volán Zrt, melyet egy ingatlanbefektető vett meg, aki lakóparkot terezett a pálya helyére. Ennek megakadályozására demonstrációt szervezetünk, aláírásokat gyűjtöttünk a pálya megmentéséért. Soha sem fogom elfelejteni, mely egy egésznapos demonstráció volt egy zord decemberi napon a régi Városháza előtt. Demonstrációt követő pár napot minden tüntető betegállományban töltött, de végtére is a pálya megmaradt, ezért megérte.

Néha lehet látni téged egy-egy versenyen a depóban szerelni. Van mostanában ilyen jellegű megkeresés?

- Van, de hátat fordítottam a salakmotorsportnak. Sajnos túl sok időt töltöttem a pályán, mely a család rovására ment.

Gondolom, figyelemmel kíséred a Speedwayt? Mi a véleményed a jelenlegi hazai helyzetről és a jövőjéről?

- Sajnos Magyarországon ez a sport a végét járja. Nincsenek szponzorok, nincs utánpótlás, kilátástalan a helyzet.

Melyik volt szerinted a legemlékezetesebb verseny, amit startmarsallként vezettél és miért?

- Számomra az összes verseny egy hatalmas élmény volt.

Voltak olyan versenyzők, akikre többször rá kellett szólni a startnál?

- Minden versenyen akad ilyen versenyző, de inkább neveket nem sorolnék.

Fogunk még látni, mint startmarsall? 

- Egyelőre nem valószínű, de soha nem mondom azt, hogy soha.

Van három fiad.  Esetleg valamelyiket érdekli a motorozás?

- A nagyobbik fiamat Lacit a Forma 1 érdekli.  A középsőt Botit érdekli a motorozás, akit már láthattak Vasadon és Debrecenben is, de ő csak hobby motoros. A kicsi még 6 éves, Balázs, aki csak csomagként szeret motorozni.

Támogatnád esetleg, hogy motorozzanak?

- A jelenlegi helyzetben nem szabad engedni, hogy motorozzanak.

Hiányzik a speedway?

- Igazából nem.

A debreceni pályán mindent csináltál. Szereltél, pályakarbantartást végeztél, startmarshall is voltál, gépátvételnél néha közreműködtél. Ez így elég pörgős pályafutásnak tűnik. Ez nem hiányzik?

- Már nem hiányzik, a vége felé inkább nyűg volt, mivel már én sem fiatalodom.

Szoktak keresni a Speedway körökből vagy elfelejtettek?

- A mai napig keresnek, jó kapcsolatot tartok fent több emberrel a speedway berkein belül. A mai napig szerelek itthon.

Jártál külföldi versenyeken is. Melyik volt a legemlékezetesebb?

- A 2007-es Szlovén Nagydíj, ez volt az első külföldi versenyem, melyen a felségemmel együtt voltam. Az akkori startmarshallal Balla Lajossal és feleségével izgultuk végig  a versenyent.

Kedvenc versenyződ –versenyzőid?

- Adorján Zoltán, Tihanyi Sándor, Stefáni Attila, Magosi Norbert, Fekete Sándor, Nagy Róbert, Tabaka József a magyar versenyzők közül.

A külföldi versenyzők közül: Hans Nilssen, Lee Adams, Tomas Gollob, Mark Loram

Remélem, még találkozunk a versenyeken vagy a depóban.

Köszönöm a beszélgetést további jó egészséget kívánok neked és a kedves családodnak.