Castagna, Kvech, Füzesi: interjúk Nagyhalászból

Tegnap Nagyhalászban elég nagy meglepetés született, hiszen az olasz válogatott nyerte a  Páros EB selejtezőjét, míg az egyik nagy favorit - a cseh trió - nem jutott tovább. Ugyan az olasz kettős is esélyes volt a továbbjutásra, de arra senki nem gondolt, hogy fantasztikus versenyzéssel megnyerik a viadalt. Második helyen külön-futamban a szlovénok párosa, míg a harmadik továbbjutó helyen Lettország duója végzett. 

Az edzés és a verseny között készített interjúinkat az alábbiakban olvashatják: 

Paco Castagna

Kinek az ötlete volt, hogy salakmotorversenyző legyen belőled? Édesapádé vagy a tiéd?

    . Természetesen az én ötletem volt, ő soha nem erőltette, hogy motorra üljek. Inkább úszni küldött volna, az alkatom miatt. De nekem a Speedway sokkal jobban tetszik, elég rég volt, mikor beleszerettem ebbe a sportba. 

Apukád önmagában is legendának számít hazánkban, de a barátságuk Adorján Zoltánnal talán még ennél is ismertebb. Mit tudsz az ö ismerettségükről? Hallottál őrült sztorikat?

    - Persze „Papa” és Zoli nagyon-nagyon régóta ismerik egymást, rengeteg versenyen szerepeltek együtt, lényegében az egész karrierjüket kéz a kézben csinálták végig. Legjobb barátok voltak évekig, és igen, rengeteg őrült történetet hallottam róluk. Szerintem a pályafutásuk csúcsa az volt, amikor együtt jutottak tovább a Grand Prix-be Lonigóból. Ott voltam velük én is, bár még nagyon kicsi voltam. Csodálatos dolog, hogy a speedway ilyen barátságokat hozott létre.

Esetleg te is szert tettél ilyen életre szóló barátságra a speedway berkein belül? 

    - Most sokkal nehezebb a helyzet ilyen téren, mint régen volt. Most van, hogy egyik nap valaki még a csapattársad, másnap meg már ellene kell helytállni. Természetesen sok barátom van, de bonyolult a helyzet az állandó rivalizálás miatt.

Nemrégiben hatalmas sikert értél el Lonigóban, amikor sikerült továbbjutnod a GP Challenge-be. 

    - Teljesen megőrültem. Azt hiszem ez volt a karrierem eddigi legjobb versenye. Nagyon-nagyon boldog voltam, különösen a hazai pálya miatt, és hogy körülbelül 5 ezer olasz szurkoló előtt sikerült ez a bravúr. Erre sokáig emlékezni fogok, és bár tényleg nagy siker volt, ellenben a Challenge már egyáltalán nem úgy sikerült, ahogy terveztem. Most keményebben fogok dolgozni, hogy jövőre még jobban teljesíthessek.

Szóval ez most nagy lökést adott neked, és továbbra is hosszú távra tervezel még a speedway karriereddel. 

    - Igen, 100%-osan. Úgy érzem, még mindig nem értem el a tudásom legjavát, ennél több van bennem. Emiatt nagyon boldog vagyok, és remélem, hogy ma ezt meg is tudom mutatni.

Egy utolsó kérdés. Észrevettem a motorodon egy feliratot: „Days you’ve dreamed of” (Napok, amelyekről álmodtál). Ez mire utal?  

  - Amikor gyerek voltam, az volt az álmom, hogy a legjobbak ellen állhassak starthoz, és, hogy profi speedway versenyző legyek. Amikor látom ezt a feliratot, akkor eszembe jut a gyerekkorom, és az álmaim, és megpróbálom kiélvezni minden egyes pillanatát, még akkor is, ha az eredmények nem épp úgy alakulnak, ahogy azt elterveztem. Nagyon nehéz hivatás ez, sok utazással és lemondással jár, de gyerekként ez volt minden vágyam, szóval „days you’ve dreamed of”…

Jan Kvech

Mikor kezdtél el motorozni?

- 14 éves koromban, először 125ccm, aztán 250ccm, majd végül az 500-asok között.

Gyerekként ki volt a példaképed?

    - Greg Hancock, egyértelműen.

És a cseh versenyzők között? Régen ti is jól elvoltatok látva kiváló versenyzőkkel, pl Antonin Kasper, Tomas Topinka, Bohumil Brhel….

     - Én Roman Matouseket mondanám.

Talán az idei a legjobb éved eddig. Te hogyan látod?

     - Igen, mindenképp, hiszen bejutottam a SEC-be, és ha azok közül, akik a GP Challengen előttem végeztek, sikerülne az első hatban végezniük a GP-n, akkor jövőre is ott főversenyő lehetnék... Aminek nagyon örülnék.

Szóval, akkor a cél egyértelműen a Grand Prix? 

     - Természetesen. Célom, hogy bekerüljek, és, hogy ott is ragadjak. Hiszen ez a speedway csúcsa.

Zarnovicéban volt egy hatalmas bukásod Ivaciccsal. Mi történt?

    - Rögtön a start után történt, ilyen számtalanszor történik. Összeütköztünk, a motorjaink összeakadtak, és egyenesen a palánkba szálltunk. Vannak fájdalmaim, de szerencsére nem tört semmi.

Egy ilyen eset után megbeszélitek, hogy hogyan is történt, illetve kinek a hibája volt a bukás?

     - Nem, ilyen a speedway, az első kanyarban bármikor történhet ilyen. A versenyen persze beszéltünk egymással, de nem volt vita köztünk, remélem ő is rendben van.

Füzesi Richárd

Mikor kezdtél el motorozni, és kinek vagy minek a hatására?

     - 2015-ben kezdtem el motorozni, már 5 éves korom óta jártunk salakmotor versenyekre, nagyon megtetszett, sőt ez lett a kedvenc sportágam. Apa látott egy facebook hirdetést, hogy Debrecenben juniorokat keresnek, és kérdezte tőlem, hogy lenne-e kedvem kipróbálni. Elmentünk egy edzésre, ott megkérdeztük, hogy lehet-e jönni, lehet-e csatlakozni a csapathoz, és így kezdtem el.

Gyerekként ki volt a kedvenc versenyződ?

    - Tabaka Józsi abszolút… A külföldiek közül Greg Hancock. 

És a mostaniak közül?

     - Nekem Zmarzliknak tetszik nagyon a motorozása, nagyon őrült technikája van. 

Jól tudom, hogy apukád szerel neked? Rajta kívül van még más segítségetek?

    - Igazából a versenyeken csak apa van itt, aki segíteni tud. Persze van, hogy amikor nem jutunk egyről a kettőre, akkor besegít valaki, aki épp itt van. Ha pedig otthon vagyunk és csinálni kell a motort, akkor azt ketten szoktuk csinálni. Persze 1-2 embert fel tudunk hívni telefonon is, hogy ha nem tudjuk mi a baj a motorral, és olyankor szoktunk segítséget kapni.

Anyagilag hogyan tudjátok finanszírozni?

    - A versenyeken kapott pénz igazából el is megy a motor fejlesztésére, sőt kevés is hozzá, így saját zsebből kell finanszíroznunk. Elég drága sport…

Jelenleg tanulsz. Vannak-e terveid, ha esetleg befejezed a pályafutásod?

     - Most fogom kezdeni az egyetemet. A Debreceni Egyetemre járok földrajz-angol szakra. Viszont nekem az „A” tervem, hogy salakmotor versenyző szeretnék lenni. Ameddig csak lehet, ezt szeretném csinálni. Csak sajnos ebből nem lehet megélni. Ezért szeretnék szerezni egy diplomát, hogy, ha valami történne, vagy nem úgy alakulna, akkor el tudjak helyezkedni valahol.

Kicsit húzósabb téma… szoktál kommenteken olvasni Facebookon?

     - Igen szoktam. A legtöbb ember sajnos nem lát bele, hogy mi folyik a háttérben, és épp ezért nem szoktam semmit magamra venni, mert külső szemmel lehet, hogy én is így látnám.

Én nem szoktam ilyesmivel foglalkozni, de abszolút megértem az embereket, hogy mit gondolnak, mert én is azt szeretném, hogy a magyar salakmotorsport az élvonalban legyen, és megpróbálok mindent megtenni ezért. Csak sajnos kevés a lehetőségünk az edzésre és versenyzésre, ennek ellenére én tényleg mindent megpróbálok. 

Idén is részt vettél Lengyelországban a Speedway Ekstraliga Campen. Ez mennyit segített neked?

     - Most volt 10 órától itt az edzés, és sokan most láttak azóta először motoron, és azt mondják, hogy szinte fel sem lehetett ismerni engem, és tényleg látszik a fejlődés. 4 napot voltunk kint Lengyelországban, mind a 4 nap verseny volt. 3 régi versenyző volt az edző, rengeteget tudtam tanulni, és a szerelés terén is sok segítséget kaptunk. Össze sem tudom hasonlítani, hogy milyen a helyzet odakint és itthon a salakmotorozás terén…